TDK Témák

1. A gerincvelői hátsó szarv neuronhálózatainak elektrofiziológiai és optogenetikai vizsgálata

Témavezetők: Dr. Szücs Péter, Dr. Sivadó Miklós

 

2. A gerincvelő I-es laminájában elhelyezkedő projekciós neuronok lokális szinaptikus kapcsolatainak vizsgálata

Témavezetők: Dr. Szücs Péter, Dr. Sivadó Miklós

 

3. Gerincvelői projekciós neuronok axonjának és axonkollaterálisainak vizsgálata fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel

Témavezetők: Dr. Szücs Péter, Kókai Éva

 

4. A gerincvelő felületes hátsó szarvában elhelyezkedő serkentő és gátló interneuronok axonjainak morfometriai analízise

Témavezetők: Dr. Szücs Péter, Kókai Éva

 

5. A morfofunkcionális mátrixok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a neuronok klasszifikálásában (számítógépes modellezés)

Témavezető: Dr. Wolf Ervin

We are testing our new MFM (morphofunctional matrix) method to establish the usefulness of this technique in classification of neurons based on both neuronal geometry and on the way how dendrites of different neurons conduct postsynaptic potentials. We use computers to simulate and analyse impulse propagation in geometrically faithful models of neurons and then apply statistical procedures to group these neurons based on their dendritic structure and their impulse propagation. Finally, we check whether or not neurons within a given MFM group are related to one another based on other independent studies so that we can justify the MFM method.

 

6. Thalamokortikális axonok 3-dimenziós rekonstrukciója a patkány somatosenzoros kéregben

Témavezető: Dr. Kisvárday Zoltán

 

7. GABAerg idegsejtek dendritikus innervációjának szinaptikus térképezése az agykéregben

Témavezető: Dr. Talapka Petra

A serkentő és gátló idegsejtek morfológiai és elektrofiziológiai diverzitása biztosítja az agykérgi neuronhálózatok komplex működését. A pályamunka célja az agykérgi GABAerg gátló idegsejtek altípusainak (parvalbumin, calretinin, calbindin, NPY, ChAT, nitrogén monoxid szintáz, szomatosztatin) dendritjeire érkező szinaptikus bemenetek feltérképezése immunhisztokémiai és kvantitatív elektronmikroszkópos módszerekkel.

 

8. Kontúr integrációs folyamatok követése a primer látókéregben feszültség-függő festéken alapuló képalkotó eljárással

Témavezető: Dr. Kisvárday Zoltán

 

9. A PACAP-szignalizáció szerepe a porcdifferenciációs és porcregenerációs folyamatokban

Témavezető: Dr. Juhász Tamás

 

10. A biológiai óra vizsgálata egészséges és arthritiszes porcsejtekben

Témavezető: Dr. Matta Csaba

Az élőlények napi ritmusát (cirkadián ritmus) a hipotalamuszban megtalálható központi óra, valamint a periférián, valamennyi szövetünkben és sejtünkben (így a porcsejtekben is) jelen lévő molekuláris órák szabályozzák. A molekuláris óra működését a porcfejlődés során eddig még nem vizsgálták. Ahhoz, hogy megértsük a porcsejtek belső cirkadián ritmusának szabályozását és azt, hogy az óra ritmicitásának felbomlása hogyan segíti elő az OA kialakulását, először a molekuláris órának a porcszövet kialakulása során játszott szerepét kell feltérképezni. Ehhez a molekuláris óra komponenseinek (Clock, Bmal, Per and Cry) jelenlétét és expressziójának cirkadián ritmusát tervezzük vizsgálni különböző porcosodó sejtkultúrákban, RT-qPCR segítségével. Új eredményeink nagy jelentőséggel bírhatnak az ízületi porc kóros denegeratív elváltozásaival járó betegségek pathomechanizmusának pontosabb megértésében.

 

11. A porcdifferenciációt szabályozó jelátviteli útvonalak tanulmányozása

Témavezető: Dr. Zákány Róza

 

12. Citokinek szerepe neuron-glia kommunikációban gyulladásos fájdalom során

Témavezető: Dr. Holló Krisztina

 

13. Gerincvelői neuronhálózatok ontogenezisének vizsgálata

Témavezető: Dr. Mészár Zoltán

A laboratóriumban az idegrendszer fejlődését vizsgáljuk a gerincvelőben. Munkánk fő fókuszpontjában azok a – gerincvelő hátsó szarvának felszínes zónájában helyet foglaló – idegsejtek vannak, amelyek a fádalom feldolgozására specializálódtak. Fő célunk ezen idegsejt csoportok érési folyamatainak nyomon követése annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a fájdalom gerincvelői szintű feldolgozásában részt vevő neuron-hálózatok kialakulásáról. Ezeket a folyamatokat transzgenikus technológiák, in utero gén tarnszfer, „real-time” képalkotás, in situ hibridizáció és immunhisztokémiai módszerek együttes alkalmazásával vizsgáljuk.

 

14. A 10-es szerinen foszforilált H3-as hiszton fehérje (p-S10H3) gyulladáskeltő és hő hiperalgáziát közvetítő szerepének vizsgálata transzgenikus egerekben

Témavezetők: Dr. Varga Angelika, Dr. Mészár Zoltán

A gerincvelő felületes hátsó szarvában található neuronokról ismert, hogy a nociceptív információ szabályozásában meghatározó szerepet játszanak, jelenleg azonban kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy a fájdalmas ingerek feldolgozása milyen molekuláris mechanizmusok által mediálódik. Előzetes eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a 10-es szerinen foszforilált H3-as hiszton fehérje (p-S10H3), mely bizonyos hátsó szarvi neuronokban detektálható nociceptív stimulus hatására, a neuronális aktivitás-fokozódás/szenzitizálódás feltételezett markere. Célunk a p-S10H3 gyulladáskeltő és termális hiperalgéziát közvetítő szerepének tisztázása immunhisztokémiai vizsgálatok által, valamint célzott pontmutáció indukálásávál (S10H3 editálás).

 

15. Primer afferens-motoneuron kapcsolatok kvantitatív morfológiai vizsgálata béka agytörzsben

Témavezető: Dr. Birinyi András

 

16. Asztrociták szerepe a gerincvelő fájdalomfeldolgozó működésében

Témavezető: Dr. Hegyi Zoltán

 

17. A gerincvelői szintű fájdalomfeldolgozás endokannabinoid-függő szabályozása

Témavezető: Dr. Hegyi Zoltán

 

18. Az extracellularis matrix szerepe az idegi regenerációban

Témavezető: Dr. Matesz Klára

A központi idegrendszer területén található extracellularis matrix (ECM) molekulák jelentős mértékben befolyásolják a neuronok közötti kapcsolatok plaszticitását. Ebből adódóan egyre többször merül fel az ECM molekulák szerepe az idegi regeneráció kapcsán.

 

19. A vestibularis rendszer regenerációjának vizsgálata patkányban

Témavezető: Dr. Gaál Botond és Dr. Rácz Éva

A vetibularis rendszer egyike a legplasztikusabb központi idegrendszeri területeknek, így kiváló modellként szolgál az idegi regeneráció vizsgálatához.

 

20. A nervus opticus regenerációjának vizsgálata békában

Témavezető: Dr. Gaál Botond

Emlősökkel ellentétben a kétéltűek központi idegrendszere képes regenerálódni. A sérült nervus opticus néhány hét után ismét funkcióképes.

 

21. Extracelluláris mátrix molekulák kimutatása egér szemmozgató agyidegi magjaiban

Témavezető: Dr. Gaál Botond

A szemmozgató agyidegi magok területén az extracellularis matrix molekulák eloszlása speciális mintázatot mutat, mely összefüggésbe hozható a különböző funkciójú acetil-cholinerg neuronok eloszlásával.

 

22. Az extracellularis matrix eloszlásának vizsgálata a nucleus ruber és a pararubralis térség területén

Témavezető: Dr. Rácz Éva

A nucleus ruber területén az extracellularis matrix molekulák eloszlása párhuzamot mutat a sejtek morfológiai, funkcionális és neurokémiai sajátságaival.

 

23. Az extarcellularis matrix molekulák expressziója patkány szaglórendszerében

Témavezető: Dr. Matesz Klára és Hunyadi Andrea

A bulbus olfactorius igen plasztikus neuronhálózatában specifikus extracellularis matrix összetétel figyelhető meg.

 

24. Az extracellularis matrix vizsgálata fejlődő agytörzsben

Témavezető: Dr. Wéber Ildikó

A különböző extracellularis matrix molekulák az embrionális fejlődés eltérő szakaszaiban jelennek meg. Ezt a folyamatot egér embriókban vizsgáljuk.