Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Az intézet elnevezése:
1921-től Anatómiai Intézet
1927-től Anatómiai és Biológiai Intézet
1969-től Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Az intézet igazgatói:
1921-1933      HUZELA TIVADAR ny.r .tanár
1933-1934      ORSÓS FERENC ny.r. tanár
1934-1944      JANKOVICH LÁSZLÓ ny.r. tanár
1944-1945      SÁNTHA KÁLMÁN ny.r. tanár
                          DÓCZY EMIL tanársegéd, mb. vezető
1945-1950      TÖRŐ IMRE ny.r. tanár
1950                 KATONA ISTVÁN intézeti tanár, mb. igazgató
1950-1975      KROMPECHER ISTVÁN egyetemi tanár
1975-1994      SZÉKELY GYÖRGY egyetemi tanár
1994-                ANTAL MIKLÓS egyetemi tanár

Az Anatómiai Intézet története 1921-ben kezdődik Huzella Tivadar ny.r. tanár, igazgató kinevezésével. A korabeli évkönyv az intézet funkciójáról a következő tájékoztatást adja: „A tanítás a leíró és tájbonctan, a szövettan, fejlődéstan és az általános biológiai elméleti előadását, demonstrációkat, boncolási és szövettani gyakorlatokat öleli fel. Az intézet optikai, hisztotechnikai és anatómiai műszer- és vegyszerfelszerelése módot nyújt önálló tudományos vizsgálatokra és munkálkodásra. Tágas tanterem, boncterem és szövettani dolgozó áll a hallgatóság rendelkezésére. Az intézet sebészeti műtéttani gyakorlatok számára is ad helyet és anyagot.”

A tanszéki összevonások következtében 1934-ben – Huzella professzor távozása után – az Anatómiai Intézet igazgatójává, s egyben a Törvényszéki Orvostani Intézet helyettes igazgatójává Jankovich László egyetemi tanárt nevezték ki, aki előzőleg Szegeden volt a Törvényszéki Orvostani Intézet igazgatója. Jankovich professzor 1944-ig volt az Anatómiai Intézet élén. Tevékenysége az erőszakosan előidézett halálesetek által okozott szervi elváltozások felderítésére irányult. 60 dolgozatot publikált. Munkatársai voltak Törő Imre és Ökrös Sándor, a későbbi tanszékvezető professzorok.

A II. világháború által okozott kényszerszünet után az intézet oktatómunkájának részbeni újraindulása 1944 decemberére tehető. Az anatómiai előadásokat Bodnár Tibor, az I. sz. Sebészeti Klinika m.-tanára, a szövettani előadásokat pedig Dóczy Emil tanársegéd tartotta. A munka minden vonalon 1945 márciusában indult meg, amikor Törő Imre m.-tanárt bízták meg az intézet igazgatói teendőinek ellátásával. Igazgatása alatt legfontosabb feladatának a csoportos oktatás biztosítását, építészeti és műszerezettségi feltételeinek megteremtését tekintette. Az oktatás színvonalának emelése érdekében létrehozott egy modellező laboratóriumot, amellyel elősegítette anatómiai és fejlődéstani modellek készítését.

Törő Imre professzor vezetése alatt az intézet fő kutatási területe a retikuloendoteliális rendszer hisztofiziológiája volt. Hisztokémiai Laboratórium létesült, fejlesztették a Szövettenyésztő Laboratóriumot, Állatházat hoztak létre.

Az intézeti teendői mellett közéleti tevékenységet is ellátott. Az 1947/48. tanévben az Orvostudományi Kar jegyzője, 1948/49-ben pedig dékánja volt. Az MTA 1946-ban levelező, majd ugyanabban az évben rendes tagjává választotta. 1950-ben Budapestre helyezték át, és a Budapesti Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatójává nevezték ki. Távozása alkalmával munkatársainak jelentős részét magával vitte.

Az intézet megbízott igazgatója átmeneti időre Katona István intézeti tanár lett.

1950. decemberében Krompecher István egyetemi tanár vette át az intézet vezetését. Kezdetben mindössze két orvos és néhány demonstrátor látta el a nagy létszámú hallgatóság oktatását. 1955-re az oktatói létszám 11 főre, majd később 14-re emelkedett. Biokémiai és Elektronmikroszkópos Laboratórium, Állatműtő létesült, modernizálták, és sejttenyésztésre alkalmassá tették a Huzella által létesített Szövettenyésztő Laboratóriumot. Krompecher professzor együttműködést létesített svájci, német, szovjet és lengyel intézetekkel. Az Egészségügyi Minisztérium által támogatott kutatásoknak két fő témája volt: a támasztószövetek hisztogenezisének, és a támasztószövetek sérülés utáni gyógyulási folyamatának vizsgálata.

A kutatómunka eredményességét 7 monográfia, közel 500 közlemény megjelenése jelezte. Krompecher professzor az MTA rendes tagja, a hallei Leopoldina Akadémia és a milánói Lombarda Akadémia tagja, a pozsonyi Comenius Egyetem diszdoktora volt.

1975-ben – Krompecher professzor nyugdíjazása után – Székely György egyetemi tanárt nevezték ki az intézet élére, és vele egy időben Földes István és Hadházy Csaba lettek társprofesszorok.

Székely György professzor vezetése alatt a kutatók egyik csoportja folytatta az intézet hagyományos témáját: a támasztószövetek kutatását. A másik csoport neurobiológiai kutatásokkal kezdett foglalkozni. Az agyideg magvak szerkezetét, az elsődleges érzőrostok végződéseit, valamint az idegrendszer általános szerveződési elveit tanulmányozták.

Székely professzor igazgatása alatt színes mikroszkópos tv-lánc létesült a szövettani gyakorlati oktatás számára, és felújították a mikroszkópparkot. Korszerű Neuromorfológiai és Neurofiziológiai, valamint kvantitatív Hisztomorfológiai Laboratórium létesült számítógépes felszereléssel. Immunológiai Laboratóriumot is létrehoztak. Az Elektronmikroszkópos Laboratóriumot modernizálták és új, nagyobb teljesítményű elektronmikroszkópot helyeztek üzembe.

Székely professzor igazgatói évei alatt több mint 100 tudományos közlemény jelent meg. Ez idő alatt 1 tudományok doktora, és 6 kandidátusi értekezés megvédésére került sor. A svájci és a szovjet intézetekkel az együttműködés folytatódott, és újabb együttműködés létesült holland, angol, amerikai, kanadai és japán kutatóintézetekkel. Négy nemzetközi szimpóziumot és egy hazai kongresszust rendeztek.

Székely professzort 1985-ben az MTA levelező, majd 1993-ban rendes tagjává választották. Hat éven át, 1980-1985 között az egyetem tudományos rektor helyettesi feladatait is ellátta.

1994-ben – Székely professzor nyugdíjazása után – Antal Miklós egyetemi docens kapott megbízást az intézet vezetésére, akit 1994 decemberében egyetemi tanárrá, az intézet igazgatójává neveztek ki.

1996-ban az intézet keretein belül megalakult a nem önálló Fogászati Anatómiai Tanszék, melynek vezetésére Módis László egyetemi tanár kapott megbízást. Tőle a nem önálló tanszék irányítását Matesz Klára egyetemi tanár vettá át 2004-ben.

Az intézet keretein belül működik a Professzor Tadashi Hirano Japán-Magyar Elektronmikroszkópos Centrum, amely a tudományos munkán kívül részt vesz a betegellátásban is. Ellátja a DE OEC és a régió elektronmikroszkópos szintű kórszövettani diagnosztikai feladatait. Évente 250-300 beteg vizsgálati anyagát dolgozzák fel.

Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet az elmúlt években jelentős eredményeket ért el mind a tudományos munka, mind az egyetemi oktatás területén.

Az intézet oktatási feladatai nagyon sokrétűek, és az utóbbi években jelentősen bővültek. Az általános orvos- és fogorvos képzésben jelenleg az anatómia, szövet- és fejlődéstan különböző elemeit két tantárgy keretein belül oktatják (anatómiai, szövet- és fejlődéstan, neurobiológia). Jelentősen átalakult a gyógyszerészeti anatómia, szövet- és fejlődéstan oktatási rendszere is. A gyógyszerészhallgatók számára kidolgozták a gyógyszerészeti anatómia és gyógyszerészeti neurobiológia elnevezésű tantárgyakat. A molekuláris-biológus képzésben öt tantárgyat koordinálnak. Az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, gyógytornász- és népegészségügyi szakemberképzés keretében összesen hét tantárgy oktatásának biztosítják személyi és tárgyi feltételeit.
Az intézet a DE OEC három doktori programjában (Idegtudomány, Molekuláris Orvostudomány, Fogorvostudomány) rendelkezik akkreditációval. A PhD-hallgatók mellett folyamatosan és eredményesen dolgoznak az intézetben tudományos diákkörös hallgatók is.
Jelentős figyelmet fordítanak a tankönyvek és jegyzetek írására, külföldi tankönyvek magyar nyelvre, illetve magyar nyelvű tankönyvek angolra való fordítására. Az elmúlt években kilenc egyetemi tankönyvet, tankönyvfejezetet, illetve jegyzetet írtak, illetve fordítottak.
Az intézet munkatársai a neurobiológiai és a sejtbiológia területén fejtenek ki tudományos tevékenységet. Jelenleg a tudományos munka öt egyetemi és egy MTA által támogatott kutatócsoportban zajlik. Az évek során a munkacsoportok jelentős és széles körű kollaborációs kapcsolatrendszert alakítottak ki mind hazai, mind külföldi, elsősorban svéd, finn, angol, francia, amerikai egyesült államokbeli és japán munkacsoportokkal.
A tudományos munka anyagi alapjainak megteremtése érdekében aktív pályázati tevékenységet folytatnak. Kutatásaikat hazai és nemzetközi pályáztató szervezetek egyaránt támogatják. A jelentős külső támogatásnak köszönhetően számottevően tudták fejleszteni az intézetben folyó tudományos munka infrastrukturális feltételeit, az intézeti számítógépes hálózatot, képalkotó, képelemző és adatfeldolgozó rendszereiket, az Elektronmikroszkópos, Elektrofiziológiai, Molekuláris Biológiai, Sejttenyésztő és Hisztokémiai Laboratóriumaikat.

Intézetünk történetét megismerhetik Dr. Földes István 2009-ben megjelent A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrum Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének története című könyvéből.